Sijjasztok olvasók!

Tegnap iszonyatosan jó napom volt. Elmondanám, hogy miért, csak nagyon hosszú lenne. Az a lényeg, hogy kiderült valami, amiről már lemondtam. Villámcsapásként ér, egy őrülten jó villámcsapásként. Amikor megtudtam amit megtudtam, elkeztem a folyosón -a suliban- sikítozni, és a bnőm nyakába ugrani. Szóval iszonyatosan boldog voltam. Aludni is alig tudtam, de másnap mégis úgy ébredtem, mintha ezt a jó dolgot csak álmodtam volna, és még most sem hiszem el. Erről még tudnék álmodozni, de nem fogok! :) Nah és utánna... miután felkeltem szokásosan bekapcsoltam a gépet, hogy netezzek, és csak egy haverom volt fent, ahogy a többiek ismerik, a mesterem, és példaképem. :) Szóval vele dumálgattam, amíg be nem kapcsoltatta velem a camot. Aztán ott pattogtam előtte az unalomtól. :) Ő meg iszonyat komoly fejet vágott, ami nem jellemző rá. :) Aztán úgy 3 köröl átmentünk anya legjobb bnőjéhez és a lányához, aki nemsokára 1 éves lesz, és már megyeget. :) Csináltam róla a mobilomba videókat, és folyton odajött hozzám, mert iszonyatosan tetszett neki a telefonom, meg a kutyák amik rajta lógtak. :) Nemrég jöttünk haza, és szokásosan megint gépezek, és zenét hallgatok...csupa ien szerelmes szám...olyanok mint a hangulatom. :) Eddig ennyi történt velem...Nem sok, de valami, már várom a sulit valaki mijatt!!! :) És várom a mesteremet MSN-re! :)