♣Történeti útmutató♣
Az arany- és töpehörcsögök kedvelt kisállatként, emberi gondozásban eltöltött története ugyan érdekes, de meglehetősen rövid. Egy közös van bennük: mielőtt otthoni kiskedvenceinkké váltak, széles köben elterjedt, sok célra használt kísérleti állatok voltak. 1839-et írunk, amikor a brit zoológus, George R. Waterhouse a mai Szíria területén, Aleppo környékén talált egy kis hörcsögöt. Ama kitömött példány alapján, amely a Londoni Természettudományi Múzeumban található, Mesocritecus auratusként tehát "közepes testű aranyhörcsögként" ismertette. A századforduló táján egy spirituszban tartósított példány valószínűleg eljutott egy berlini professzorhoz is. Csak 91 évvel ezután, 1930-ban talált Aharani, a jeruzsálemi Héber Egyetem állatanprofesszora, egy halgatói kirándulás során Aleppo közelében (Szíria) újabb üreget (vackot), amelyből egy nőstényt és kicsinyeit fogták be. A kicsinyek számát illetően eltérőek a feljegyzések, 8-12 lehetett. Az állatok kb. 2,40 méter mélyen fekvő üregből ásták ki. Utódaikból már egy évvel később küldtek hörcsögöket Londonba, orvosi kutatási célokra. 1938-ban az USA-ba, a Rockefeller Intézetbe is kerültek aranyhörcsögök- szintén könnyen gondozható és könnyen tenyészthető kisérleti álatként. Csak 1948-ban kezdtek Németországban is egyes intézetek hörcsögtenyésztéssel foglalkozni- olyan állatokkal, amelyeket Amerikából importáltak. Figyelemre méltó, hogy az aranyhörcsögök milliói, amelyeket ma világszerte kísérleti vagy időközben kedveltté vált, otthon tartott kisállatként tenyésztenek, minden valószínűség szerint mindannyian az 1930-ban befogott állatoktól származnak. E kis rágcsálók közmondásszerű szaporodási kedvéből következően, hazájukban lépten-nyomon beléjük kéne botlanunk- mint nálunk az egerekbe. Ez azonban nem így van, egyéb szíriai vad példányok befogásáról azóta sincs tudomásunk. Ennek különböző okai lehetnek: vagy csak kis zsámban fordulnak elő aranyhörcsögök egy szűk területen, vagy túl sok természetes ellenségük van (ragadozó madarak, rókák, kígyók és az ember is), vagy erős populáció- visszaéléssel reagálnak a környezeti változásokra (szteppék gabonaföldekké átalakítása, vegyszerek alkalmazása). Jelenleg azonban úgy látszik, senki nem lát okot ara, hogy vérfrissítés céljából újra vadon befogott példányokat importáljon.
|